„A fotográfia természetéből adódóan, látszólag vitathatatlanul szoros kapcsolatban van tárgyával, ez azonban csak a szó szoros értelmében vett látszat jellegéből adódik. Valójában nem azonos tárgyával, attól ellép, kihátrál és elidegenedik. Ebből adódik esztétizáló tulajdonsága , vagyis bármely általa közvetített jelenséget biztonságos távolságból, és kényelmesen szemlélhetünk. A kulturális megszokások és bevett szabályok által elfogadott szépség fogalmával szemben használjuk fel az „anti-esztétika” módszerét, hogy nyilvánvalóbbá váljon a fent említett jelenség. A fotózásnak ugyanazon eszközeivel; világítás, kompozíció stb., de a fogalmak kifordításával ugyanarra a végeredményre kell jussunk! Valamifajta szépségre…”

– Szabó Dezső